normális vízfelvevő képesség
[területi vízgazdálkodás]
normal moisture capacity
[rural/regional water management]
Definíció:

1. A szántóföldi vízkapacitás mértékének laboratóriumi elnevezése. Az a nedvességtartalom, amelynél egy nedves talajmintából a ráhelyezett száraztalajba történő kapilláris vízmozgás nagyon lassúvá válik. 2. Normális nedvességkapacitás.

Nincs forrásmegjelölés.
Szerkesztő/szerző: Ligetvári Ferenc