izzítási veszteség
[geotechnika]
loss of ignition
[geotechnics]
Definíció:

A talajban lévő szerves anyagok kimutatásának módja. A talaj szervesanyag-tartalmát azzal a tömegveszteséggel jellemzik, melyet a talaj akkor szenved, ha izzásig hevítik. Ezt az izzítási veszteséget a talaj száraz tömegére vonatkoztatva adják meg. Az izzítási veszteség meghatározásakor abból indulunk ki, hogy a talaj szerves anyagrészei az ásványi alkotórészekkel ellentétben éghetők. Az égéskor keletkező hamu tömege jelentéktelen, így az izzítás előtt és után megmért tömegek különbsége a szerves anyagok mennyisége.

IV=(m0-mi)/m0 ,

ahol m0 a minta száraz tömege, és mi a minta 600°C-on való izzítás utáni tömege.

Nincs forrásmegjelölés.
Szerkesztő/szerző: Nagy László