[hidrogeológia]
[hydrogeology]
Az artézi paradigma a légkörrel közvetlen kapcsolatban lévő talajvízben és attól vízzáró rétegekkel elszigetelt rétegvizekben gondolkodott. A XX. század második felétől a hidrogeológiában megjelent a rendszer-szemlélet (vízáramlási rendszerek, kapcsolódó utánpótlódási és megcsapolódási területek, ld. ábra). Felismerték, hogy a víz a vízfogó kőzeteken is átjut, csak jóval lassabban. Ebből következően kiderült, hogy a felszín alatti vizek a telített zóna tetejétől (talajvíztükör határ), a litoszféra aljáig, hidraulikailag – bár különböző mértékben – de összefüggő rendszert alkotnak. A víz karsztos, porózus és repedéses víztárolókban mozog úgy, hogy a különféle tározó típusokban található víz nem különül el egymástól, hanem egyikből a másikba átadódhat.
Ábrák
